Eredeti cím: 12 Years a Slave
Műfaj: életrajzi dráma
Megjelenés éve: 2014
IMDb link: kattints ide

Egy gyönyörű film a reményről és az igazságba vetett hitről.
A történet Solomon Northup (Chiwetel Ejiofor) afroamerikai szabad ember életét mutatja be a 19. század közepén. Mint ahogyan azt a cím is elárulja, nem épp mesébe illő történések tárulnak a néző elé: bár a főszereplő elismert zenész, s emellett szerető család és barátok veszik körül, tekintélye mégis porba hullik, amikor csapdába kerülve egyik pillanatról a másikra láncra verve találja magát, rabszolgaként.
Ezt követően már egyszerűen csak Platt-ként ismeri mindenki, és ha életben akar maradni, akkor jobb, ha nem is tesz ez ellen semmit. A cselekmény további részében nyomon követhetjük Solomon életét az árulástól egészen a rabszolgasorig, magunk is betekintést nyerve a rabszolgatartás kegyetlen világába, amelyben a remény és a hit értékvesztettsége a boldogság csalfa illúzióját kelti minden emberben.
A film a maga nyers és könyörtelen őszinteségével mutatja be a múlt egyik olyan rendszerét, amely valóban létezett, és amely ellen hosszú ideig senki nem tett semmit - mert talán nem is lehetett. A néző Solomon-nal együtt lassan kezdi elfogadni azt az életet, amit a sors mért rá, és felismeri, hogy a legjobb talán az, ha az ember meghúzza magát, beletörődik a dolgok állásába és lemond az igazságért folytatott küzdelemről.
A több, mint két órás játékidő a brutalitás és a fájó valóság ellenére is rendkívül élvezetes marad, és sikerül mindvégig lekötnie a nézőt.
Nemrég sikerült ismét megtekintenem a filmet, amely nem véletlenül zsebelt be 2014-ben három Oscar-díjat, amely köszönhető egyrészt a kiemelkedő színészi alakításoknak (Michael Fassbender, Lupita Nyong'o, Benedict Cumberbatch), másrészt pedig a mesteri rendezésnek is (Steve McQueen). Egyértelműen kötelező darab mindenki számára; ha még nem láttad, akkor feltétlenül mentsd le hétvégi szabadidős programnak.