Ha a keresztyének körében egy beszélgetés alkalmával bátorságom lenne megemlíteni a "dinoszaurusz" szót, biztos vagyok benne, hogy a többség elnevetné magát, esetleg zavarba jönne, vagy egyszerűen csak legyintene egyet.
A köztudatban gyakran úgy könyvelik el a Bibliát, mint egy mesekönyvet, és az emberek azt gondolják, hogy nem is több, mint egy szép, de valótlan történetekből álló könyvgyűjtemény. Nem mondok túl nagyot, ha azt merem állítani, hogy sajnos sokszor maguk a keresztyének sem tudnak feltétel nélkül hinni a Biblia minden egyes szavában - magamat is beleértve. Miért van az, hogy, bár sokan megtért hívőknek valljuk magunkat, mégis feszengünk, ha egy nem hívő körben szóba kerül a tudomány, az evolúció, vagy például a dinoszauruszok?A következő sorokban szeretnék rámutatni arra, hogy a tudomány nem ellensége a Bibliának, sem a Biblia a tudománynak, bár Sátán igyekszik a kettőt a lehető legnagyobb mértékben egymás ellen fordítani és úgy rendezni a lépéseket, hogy a dolgok összekuszálódjanak az emberek előtt és minden, amit hallunk vagy tanulunk, ellentmondásossá váljék. Szeretném, ha a "tudomány" szó hallatán nem rettegés fogná el a keresztyéneket és nem éreznék magukat feszélyezve, mert a tudomány nem a középiskolai tanárok, nem a professzorok, nem a fizikusok, és még csak nem is a Nobel-díjasok kezében van: a tudományt maga Isten fejlesztette ki annak teljes egészében. Ő szabta meg a fizikai törvényeket és ő húzott határokat az univerzumban, ezért volt és van még ma is ekkora nagy rend és fegyelem a természetvilágban.
A legtöbb gyerek, köztük is leginkább a kis srácok - legalábbis még az én időmben -, rendkívül nagy érdeklődést tanúsít a dínók iránt. Ezek a különös, egzotikus lények valamiért könnyen lekötik az ember figyelmét, hiszen nem láthatjuk őket a mindennapi életben, nem részei a hétköznapoknak és valamiért az állatkertek sem bővölködnek dínókban.
A nagy helyzet az, hogy a dinoszauruszok létezését nem lehet, nem szabad, és nem is kell tagadni. A föld számos pontján találtak dinoszauruszcsont maradványokat, amelyek egyértelműen utalnak egy feltehetőleg kipusztult állatfajta létezésére (a dínókéra), mivel ezek a csontok nagy mértékben különböznek a természetben élő többi állat csontfelépítésétől. Vannak köztük kisebbek, nagyobbak, hosszabbak, rövidebbek, szárnyasok, kétlábúak és még sorolhatnánk. A dinoszauruszok valóban léteztek, csontjaik napjainkban is rengeteg múzeumban megtekinthetőek, épp ezért balgaság azt állítani, hogy a dínók mesebeli lények lennének, vagy, hogy nem lehet létezésüket bizonyítani.
A kövek mérete a tojásméretűtől egészen a többkilósig különbözik, a kövek többnyire sötét színűek és jól látható képeket ábrázolnak. Ezek a kövek azért ennyire érdekesek és egyben ismeretlenek is az emberek előtt, mert a rajtuk található ábrák teljesen ellentmondanak a történelemről kialakított népszerű elméleteknek. A több ezer kő rengeteg dolgot ábrázol: különböző operációkat, mint például embereken végzett agy- vagy szívműtétek, ismeretlen földrészeket, valamint érdekes módon dinoszauruszokat, amelyek gyakran emberek társaságában vannak megjelenítve: egy ember dinoszauruszon lovagol, vagy éppen azzal küzd, esetleg már meg is ölte.
A kövek kora nem állapítható meg, mivel a kövek nem szerves anyagok. A leletek láttán sok emberben felmerülhet a gyanú, hogy a dinoszauruszok nem az ember előtt, hanem az emberrel együtt éltek egy időben.
Nem támogatom az asztrológiát, de egy másik érdekesség a kínai horoszkóp, amely köztudottan több ezer éves múlttal rendelkezik. Miért van az, hogy a kínaiak horoszkópjában szereplő tizenkét állat közül tizenegy ma is élő, ismert állatfajta, míg egy tizenkettedik egy mesebeli sárkány? Talán mert ez a sárkány nem is mesebeli? Talán nem is sárkány, hanem dinoszaurusz?
II. Nabú-kudurri-uszur, avagy a Bibliából jól ismert Nabukodonozor király uralkodásának ideje alatt épült egy kapu Babilon városában, az Istár kapu, amely a város nyolcadik kapuja volt. A kapu fala több, mint száz állatot ábrázol, köztük bikákat, oroszlánokat és természetesen, sárkányokat, amelyeknek korabeli isteneket kellett ábrázolniuk.
Rengeteg hasonló alkotást említhetnék még, mert a fennmaradt leletek sora végtelen, én csak egy néhányat szerettem volna kiemelni mindabból, amit az emberiség a jövő nemzedékekre hagyott a történelem során. Mindezek bizonyítékai annak, hogy a dinoszauruszok nem élhettek évmilliókkal az emberek előtt, hiszen ezeknek az embereknek látniuk és tapasztalniuk kellett a dinoszauruszokkal való együttélést ahhoz, hogy ezeket a képeket különböző formákban megörökítsék.
Folytatás következik.
Léteznek-e dinoszauruszok?
Mi a helyzet? Voltak valaha is efféle élőlények a Földön? Ha igen, akkor mi történt velük, és miért nem élnek napjainkban is? Ha nem, akkor honnan ez a sok kitalált sztori, és mi a helyzet azzal a sok lelettel, amelyekre a történelem során bukkantak?A nagy helyzet az, hogy a dinoszauruszok létezését nem lehet, nem szabad, és nem is kell tagadni. A föld számos pontján találtak dinoszauruszcsont maradványokat, amelyek egyértelműen utalnak egy feltehetőleg kipusztult állatfajta létezésére (a dínókéra), mivel ezek a csontok nagy mértékben különböznek a természetben élő többi állat csontfelépítésétől. Vannak köztük kisebbek, nagyobbak, hosszabbak, rövidebbek, szárnyasok, kétlábúak és még sorolhatnánk. A dinoszauruszok valóban léteztek, csontjaik napjainkban is rengeteg múzeumban megtekinthetőek, épp ezért balgaság azt állítani, hogy a dínók mesebeli lények lennének, vagy, hogy nem lehet létezésüket bizonyítani.
Mikor éltek a dinoszauruszok?
Rengeteg vitát szült a dinoszauruszok időegyenesbe való besorolása. Az evolucionista elméletek híveinek többsége szerint a dínók 65 millió évvel ezelőtt pusztultak ki, de abban szinte mindannyian egyetértenek, hogy ez mindenképp jóval az első ember megjelenése előtti időszakra tehető. Bátran állítják, hogy ember soha nem látott élő dinoszauruszt, sem fordítva, bár ezt értelmes ember csak akkor állíthatná, ha minden egyes emberrel beszélt volna, aki valaha is a Földön élt. Honnan tudhatjuk biztosan, hogy a dinoszauruszok évmilliókkal ezelőtt pusztultak ki, nem pedig mindössze néhány száz éve, vagy esetleg, még csak ki sem pusztultak?
Ha a Biblia igaz, márpedig mi, keresztyének, a megtérés által egyúttal azzal is egyetértünk, hogy a Biblia minden egyes szava igaz, akkor a Föld mindössze hatezer éves: Isten hozzávetőlegesen hatezer évvel ezelőtt megteremtette az egeket, a Földet és az egész világmindenséget, körülbelül 4400 évvel ezelőtt volt egy óriási özönvíz, amely az egész Föld felszínét beborította és elpusztított minden embert és szárazföldi élőlényt nyolc személy kivételével, majd kétezer évvel ezelőtt Isten lejött egy ember képében közénk, ezt követően harminchárom évig itt élt, majd meghalt, feltámadt és felment a mennybe. Ha a Föld valóban csak hatezer éves, és kora nem tehető több millió, vagy több milliárd évre, akkor hová helyezzük a dinoszauruszokat?
A válasz nagyon egyszerű: ebbe a hatezer évbe.
Sokan szeretnek leletekkel büszkélkedni, de az evolucionisták nem vágnak fel a dinoszauruszokat ábrázoló barlangrajzokkal, edényekkel, épületekkel és sok mással. Miért nem? Mert ezek mind arra utalnak, hogy az ábrákat lerajzoló embereknek látniuk kellett élő dinoszauruszokat ahhoz, hogy sok esetben igenis pontos mását tudják visszaadni a különféle dinoszaurusz-fajoknak. Miért születtek százával legendák sárkányokat legyőző hősökről? Miért vésték az indiánok dinoszauruszokkal harcoló emberek képét a barlangjaikba? Miért jelenik meg a dinoszaurusz-motívum oly sokszor az ősi művészetekben és kultúrákban? Szerintem pont azért, mert ezek az emberek láttak dinoszauruszokat, öltek dinoszauruszokat és beszéltek is róluk. A dinoszauruszok nem több millió évvel ezelőtt éltek, hanem mindössze néhány száz évvel ezelőtt, és nem kell nevetni, ha azt állítjuk, hogy az emberek igenis találkoztak élő dinoszaurusz-fajokkal.
Ha a Biblia igaz, márpedig mi, keresztyének, a megtérés által egyúttal azzal is egyetértünk, hogy a Biblia minden egyes szava igaz, akkor a Föld mindössze hatezer éves: Isten hozzávetőlegesen hatezer évvel ezelőtt megteremtette az egeket, a Földet és az egész világmindenséget, körülbelül 4400 évvel ezelőtt volt egy óriási özönvíz, amely az egész Föld felszínét beborította és elpusztított minden embert és szárazföldi élőlényt nyolc személy kivételével, majd kétezer évvel ezelőtt Isten lejött egy ember képében közénk, ezt követően harminchárom évig itt élt, majd meghalt, feltámadt és felment a mennybe. Ha a Föld valóban csak hatezer éves, és kora nem tehető több millió, vagy több milliárd évre, akkor hová helyezzük a dinoszauruszokat?
A válasz nagyon egyszerű: ebbe a hatezer évbe.
Sokan szeretnek leletekkel büszkélkedni, de az evolucionisták nem vágnak fel a dinoszauruszokat ábrázoló barlangrajzokkal, edényekkel, épületekkel és sok mással. Miért nem? Mert ezek mind arra utalnak, hogy az ábrákat lerajzoló embereknek látniuk kellett élő dinoszauruszokat ahhoz, hogy sok esetben igenis pontos mását tudják visszaadni a különféle dinoszaurusz-fajoknak. Miért születtek százával legendák sárkányokat legyőző hősökről? Miért vésték az indiánok dinoszauruszokkal harcoló emberek képét a barlangjaikba? Miért jelenik meg a dinoszaurusz-motívum oly sokszor az ősi művészetekben és kultúrákban? Szerintem pont azért, mert ezek az emberek láttak dinoszauruszokat, öltek dinoszauruszokat és beszéltek is róluk. A dinoszauruszok nem több millió évvel ezelőtt éltek, hanem mindössze néhány száz évvel ezelőtt, és nem kell nevetni, ha azt állítjuk, hogy az emberek igenis találkoztak élő dinoszaurusz-fajokkal.
Mik szolgálnak bizonyítékul a fent leírtakra?
Tudod-e, hogy melyik a Föld legszárazabb sivataga? Az Atacama-sivatag Dél-Amerikában található, Peru és Chile területén fekszik körülbelül 1000 kilométeres hosszúságban a kontinens nyugati partszegélyén. A sivatag északi részén található Peru egyik tartománya, név szerint Ica tartomány, amely bár így nem egy sokatmondó név, viszont nagyon érdekes dolgokat rejtegetett az elmúlt évszázadokban egészen a hatvanas évekig.
Hallottál már az Ica-kövekről? Dr. Javier Cabrera Darquea a hatvanas években egy véletlen során nagy kincshez jutott. Ajándékba kapott egy igen érdekes követ egy diákjától abban a kicsiny kis faluban, amelyben élt, Ica tartományban. Jobban szemügyre véve a követ, érdekes ábrákat vélt felfedezni rajta, és persze nem is hagyta ennyiben. Felkereste diákját, majd a helyet is, ahonnan a kő származott, és kutatásának eredményeként több ezer hasonló követ talált egy sivatagbeli barlangban. Kiderült, hogy a helyi múzeumban is tároltak ezek közül a kövek közül egy néhányat, viszont szánt szándékkal egyik sem került közülük kiállításra.
Hallottál már az Ica-kövekről? Dr. Javier Cabrera Darquea a hatvanas években egy véletlen során nagy kincshez jutott. Ajándékba kapott egy igen érdekes követ egy diákjától abban a kicsiny kis faluban, amelyben élt, Ica tartományban. Jobban szemügyre véve a követ, érdekes ábrákat vélt felfedezni rajta, és persze nem is hagyta ennyiben. Felkereste diákját, majd a helyet is, ahonnan a kő származott, és kutatásának eredményeként több ezer hasonló követ talált egy sivatagbeli barlangban. Kiderült, hogy a helyi múzeumban is tároltak ezek közül a kövek közül egy néhányat, viszont szánt szándékkal egyik sem került közülük kiállításra.
A kövek mérete a tojásméretűtől egészen a többkilósig különbözik, a kövek többnyire sötét színűek és jól látható képeket ábrázolnak. Ezek a kövek azért ennyire érdekesek és egyben ismeretlenek is az emberek előtt, mert a rajtuk található ábrák teljesen ellentmondanak a történelemről kialakított népszerű elméleteknek. A több ezer kő rengeteg dolgot ábrázol: különböző operációkat, mint például embereken végzett agy- vagy szívműtétek, ismeretlen földrészeket, valamint érdekes módon dinoszauruszokat, amelyek gyakran emberek társaságában vannak megjelenítve: egy ember dinoszauruszon lovagol, vagy éppen azzal küzd, esetleg már meg is ölte.
A kövek kora nem állapítható meg, mivel a kövek nem szerves anyagok. A leletek láttán sok emberben felmerülhet a gyanú, hogy a dinoszauruszok nem az ember előtt, hanem az emberrel együtt éltek egy időben.
Nem támogatom az asztrológiát, de egy másik érdekesség a kínai horoszkóp, amely köztudottan több ezer éves múlttal rendelkezik. Miért van az, hogy a kínaiak horoszkópjában szereplő tizenkét állat közül tizenegy ma is élő, ismert állatfajta, míg egy tizenkettedik egy mesebeli sárkány? Talán mert ez a sárkány nem is mesebeli? Talán nem is sárkány, hanem dinoszaurusz?
II. Nabú-kudurri-uszur, avagy a Bibliából jól ismert Nabukodonozor király uralkodásának ideje alatt épült egy kapu Babilon városában, az Istár kapu, amely a város nyolcadik kapuja volt. A kapu fala több, mint száz állatot ábrázol, köztük bikákat, oroszlánokat és természetesen, sárkányokat, amelyeknek korabeli isteneket kellett ábrázolniuk.
Rengeteg hasonló alkotást említhetnék még, mert a fennmaradt leletek sora végtelen, én csak egy néhányat szerettem volna kiemelni mindabból, amit az emberiség a jövő nemzedékekre hagyott a történelem során. Mindezek bizonyítékai annak, hogy a dinoszauruszok nem élhettek évmilliókkal az emberek előtt, hiszen ezeknek az embereknek látniuk és tapasztalniuk kellett a dinoszauruszokkal való együttélést ahhoz, hogy ezeket a képeket különböző formákban megörökítsék.
Folytatás következik.
![About [span]me[/span]](https://images.unsplash.com/photo-1490174280982-e08ef40fa7d2?ixlib=rb-0.3.5&ixid=eyJhcHBfaWQiOjEyMDd9&s=53ab18261f85fa6fc4fb61dd010a75df&auto=format&fit=crop&w=2025&q=80)
0 megjegyzés